2011.01.02. 14:16
Egy igazán örömteli napról...
|
December 28-án tartotta meg évzáró bankettjét az Ürömi Mészöly Focisuli Sportegyesület a Hajógyári szigeten lévő Szekércsárdában, több mint 250 fő - gyermekek és szüleik - részvételével.
Az egyesület Újvári Gábor szakmai alelnök kezdeményezésére, 2010. február 15-én alakult meg, elnöke a korábbi 18 - szoros magyar válogatott labdarúgó Mészöly Géza, és a szakmai stáb tagjai között még egy válogatott focistát találunk, a nemzetiszínű mezt 40 alkalommal magára öltő Kozma Istvánt. A rendezvényen jelen volt, és rövid beszédet is mondott Mészöly Kálmán volt 61-szeres válogatott játékos, egykori szövetségi kapitány is.
Az egyesület legnagyobb sikere kétség kívül az, hogy az alapítástól eltelt rövid idő ellenére, ma már 113 igazolt labdarúgó palántát tudhat sorai között, a legfiatalabb korosztály a 2005-2006-ban születetteké, a legidősebbek pedig az 1997-es születésűek. Máris elmondható, hogy mindegyik csapatban rendkívüli tehetségek is fellelhetők, és az első év eredményességéhez csupán annyit: a 97- es korosztály „A” csapata 11 mérkőzésből 11 győzelemmel, 94:25-ös gólaránnyal zárta az őszi bajnoki szezont. Az ÜMF honlapján - www.meszolyfocisuli.hu - amely egy igazán kiválóan szerkesztett weboldal, rengeteg érdekes információt találhat mindenki, akit az irodalom mellett a gyereksport, azon belül a labdarúgás is érdekel.
 |
Íme, az 1997-es csapat szüleinek köszöntője , amely a rendezvényen felolvasásra került, és ami megfogalmazza azt a szellemiséget, amely miatt méltán mondhatjuk: december 28. valóban örömteli volt.
Köszöntő
az Ürömi Mészöly Focisuli '97- es csapatának szüleitől
A gyerek öröm, minden szülő legnagyobb ajándéka az élettől, hiszen bennük látjuk továbbélésünket, és azt kívánjuk nekik, hogy mindenekfelett boldog legyen az életük.
A gyerek felelősség, hiszen túl az általuk öröklött géneken, az őket körülvevők cselekedeteitől, viselkedésétől, érzelmeitől függ, hogy az áhított boldogságot elnyerhetik-e, azaz, hogy milyen felnőttekké válnak.
Mások gyermekeivel foglalkozni pedig a legnagyobb, és legszebb kihívás, hiszen aki más szülők által reá bízott gyermekeket nevel, az minden egyes szülőtől a legnagyobb bizalmat kapta, amit ember csak kaphat, hiszen a számukra legfontosabb kincsüket bízták az illetőre. A gyermeküket.
2010-ben nem azokat az időket éljük, ami arról szólna, hogy miként lehetne rengeteg munkával, és óriási felelősség vállalásával, ugyanakkor az anyagi haszon, a profit mellőzésével sok ember számára jót cselekedni. 2010-ben túlélni próbálunk. Nehéz, nagyon nehéz évekkel a hátunk mögött.
Azt hiszem, éppen ezért érdemelnek különös megbecsülést mindazok, akik felismerték, hogy az áldozatos, mások gyermekeiért vállalt munka maga a túlélés. Az ÜMF 97- es csapatának edzői, vezetői 25 család legnagyobb kincsét, egészen pontosan 26 „ajándékot” kaptak kezük alá 2010-ben, azzal a megbízólevéllel, hogy járuljanak hozzá ezen gyermekek boldogabbá válásához.
Mi, akik ezeket a megbízóleveleket átadtuk, most köszönetünket szeretnénk kifejezni a 26 fiú helyett és nevében is.
Ők talán nem értik, miről is beszélünk most, talán jókat derülnek ezen sorok hallatán, hiszen most élik gyerekkoruk legszebb, és valljuk be, legidétlenebb korszakát; kamaszok. Ki nagyon, ki pedig kicsit, de valamennyien ezekben az éveikben válnak éppen felnőtté. De mi tudjuk, hogy valójában még gyerekek, és ezért is rendjén való, hogy őket mindezekből a dolgokból csupán az érdekli igazán, ami örömet okoz számukra. A játék, a siker, a gól, a labda. Majd tizenöt- húsz év múlva, amikor saját gyerekeiket viszik le az akkori Gábor/ Karcsi/ István/ Géza/ és Gyula bácsikhoz a focipálya szélére, akkor válik valóssággá számukra is, ennek a történetnek a másik része. Amiért most itt vagyunk.
És szögezzük le, jó itt lenni. Olyan sok dolog van, amiért hálásak lehetünk:
· Újvári Gábornak fáradhatatlan szervezőmunkájáért, a csapat lelkes irányításáért
· Villám Károlynak a végtelen szeretettel, odafigyeléssel végzett törődésért,
· Kozma Istvánnak, és Mészöly Gézának azért, amiért egykori magyar válogatott labdarúgókként nem csupán a nevüket, hanem egyéniségüket, szeretetteljes törődésüket is rendszeresen hozzák a pályára, nem téve különbséget a legjobbak és a talán kevésbé jók között,
· Takács Gyulának azért az állhatatosságért, amit ő a sporttól kapott, és amit jó szívvel igyekszik megosztani a mi gyerekeinkkel,
· Fábián Péternek pedig a háttérben végzett, de a mindennapokban érzett segítő közreműködésért, legyen szó szervezésről, vagy anyagi segítségről.
· Végül, de nem utolsósorban, Wagner Eszternek, a csapat házi fotósának, azért a nagyon sok önzetlen és önkéntes segítségért, amit a gyerekek, és a csapat számára végez rendületlenül.
Talán most sokan felkapják a fejüket, de úgy érzem, még valakinek köszönettel tartozunk, aki itt és most nincs jelen, de sok- sok évvel ezelőtt, az általunk képviselt 97-es születésű fiúk többségével ő szerettette meg a focit, és tanította meg számukra e nagyszerű játék alapjait; Köszönjük tehát Pista bácsinak, azaz Varga Istvánnak. Tudom, hogy az Ürömi Mészöly Focisuli vezetői is egyetértenek ezzel, hiszen valamennyien igazi sportemberek, és mi itt valamennyien egy családba tartozunk, mint minden olyan ember, aki valaha is futballpályára lépett legalább egyszer az életében.
Fiatal, az első évét kitölteni készülő, de máris jelentős és eredményes klub a miénk, és az eredmények, a mentalitás, és a nap mint nap elvégzett munka színvonala méltó a klub névadójához is. Azért azt nem sok csapat mondhatja el magáról, amit az ÜMF 97-es „A” csapata, hogy az őszi bajnoki szezont 11 meccsből 11 győzelemmel 94 : 25-ös gólkülönbséggel zárta. Ez fontos.
De talán ennél is fontosabb az a szellemiség, amit az egyesület vezetői, és Újvári Gábor képviselnek, sőt meg is valósítottak, és ami a mai világban olyan ritka kincs:
Játszani engedik őket.
Engedik őket gyereknek lenni, örülni, miközben anélkül, hogy észrevennék, megtanulnak egymás mellett, és egymásért, azaz a csapatért harcolni. Mennyi, de mennyi tehetséges, elszánt kisfiút láttunk úgynevezett nagycsapatoktól néhány hónap, esetleg egy- két év elteltével szomorúan, csalódottan visszajönni olyan helyekről, ahol „csak” a legfontosabbat nem adták meg nekik: a játék örömét, a gondtalan, mégis észrevétlenül felelősségteljes gyerekkorukat.
Mi, ezeknek a fiúknak a szülei úgy érezzük, hogy itt megkapják ezt tőletek, ezért mondunk tehát még egyszer szívből jövő köszönetet.
A folytatáshoz sok erőt, sikert, és nagyon boldog Újévet valamennyiünk számára!
·•·
A rendezvény másnapján, mintha mi sem lett volna természetesebb, az ÜMF 97 - es csapatai egy aranyérmet és egy bronzérmet hoztak el a 14 csapatot felvonultató, 85. Jubileumi BLSZ teremlabdarúgó tornáról. Kösz fiúk! Lesz még jó a magyar foci!
2 komment
Címkék: labdarúgás mészöly sportegyesület focisuli ürömi utóvizsga szerelemből gyermeklabdarúgás poe rava
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://poerava.blog.hu/api/trackback/id/tr422554208
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
biogreen 2011.01.03. 13:04:33
Szia!
látom foci kedvelő vagy.
Játszom egy nagyszerű böngészős játékkal ami tényleg nagyon jó. Saját csapatodat irányíthatod a világ minden részéből érkezett játékosok ellen. Csatlakozz Te is, nem fogod megbánni!
www.powerplaymanager.com/r500496/
látom foci kedvelő vagy.
Játszom egy nagyszerű böngészős játékkal ami tényleg nagyon jó. Saját csapatodat irányíthatod a világ minden részéből érkezett játékosok ellen. Csatlakozz Te is, nem fogod megbánni!
www.powerplaymanager.com/r500496/
kárpátizoli 2011.01.03. 19:35:40
@biogreen: Szia, valóban imádom ezt a sportot, főleg a gyerekfocit - a fiam is játszik:-)
Köszi a linket, ha lesz egy kis időm kipróbáljuk, és majd beszámolok, hogy tetszett! BUÉK!
Köszi a linket, ha lesz egy kis időm kipróbáljuk, és majd beszámolok, hogy tetszett! BUÉK!